Biatorbágyi Értéktár Bizottság
Emlékeztető
Időpont: 2026. január 20. 17.00 óra
Helyszín: Bechtold Sváb Tájház
Rendkívüli ÉTB ülés
Részt vevők:
Bihari Zoltán elnök
Kovács Krisztina
Nánási-Kézdy Tamás
Osgyányi Vilmos
Szeitz Péter
Tótpál Judit
Wéber Katalin
Vendég:
Kocsis József polgármester
Kiss Ádám alpolgármester
Dobi János képviselő
Loszman Levente képviselő
Tüske Emil képviselő
Kálmán Zsuzsanna kommunikációs tanácsadó
Bihari Zoltán köszönti a megjelenteket, a bizottsági tagokat és vendégeket. Megállapítja,
hogy a bizottság határozatképes.
Az elnök elmondja a rendkívüli ülés napirendjét, azok indokoltságát. A 2026. évi munkatervet
előzetesen nem támogatta Tótpál Judit, és kérte annak, valamint a Hantai-ház
megvásárlásával kapcsolatban a testületi döntéshozatal segítése érdekében Wéber Katival
közösen összeállított anyag soron kívüli megbeszélést. A családfa adatbázis leállása, majd az
adatbázis gyártójával történt januári megbeszélés szintén indokolttá tette a továbblépés
egyeztetését az ÉTB tagokkal.
Tótpál Judit ügyrendi javaslatként kéri, hogy a napirend sorrendjét módosítsuk, és vegyük
első napirendi pontként a Hantai-ház ügyét. A bizottság ezt egyhangúlag megszavazza.
1. Hantai-ház
Tótpál Judit tájékoztatja a tagokat, hogy eladóvá vált a Szent István utcában található ún.
Hantai-ház. A polgármester figyelmét felhívta arra, hogy a Hantai örökségét ezen az
autentikus helyszínen méltóképpen ápolhatná a város, korábban Lelkes Péter akkori
alpolgármester is készítette már előterjesztést ennek kapcsán. A polgármester megrendelte
az épület hivatalos értékbecslését valamint kérte, hogy az ÉTB segítse a képviselők munkáját
ebben a kérdésben. Ezután bemutatja az általa és Wéber Kati által összeállított
dokumentációt a ház építészeti értékeiről, a tervrajzot, a ház adottságait. Kifejti, hogy milyen
állapotban van jelenleg az épület, milyen felújítások lennének szükségesek, milyen
lehetőségei vannak a bővítésnek, és milyen hosszútávú lehetőségek rejlenek a város számára
az ingatlan megszerzésével. A megjelentek egyetértenek abban, hogy városarculati,
városmarketing szempontból is ígéretes egy Hantai-ház, vagy Hantai Galéria kialakítása és
egyáltalán Hantai örökségének bázishelyének kialakítása, amelynek számos funkciója
lehetne. Jó példa ebben a Nyergesújfalun található Kernstok-villa. Az anyagban szerepel egy
lista-kezdemény is, azokról, akiket meg tudnánk szólítani szakmai és anyagi támogatás
szempontjából az ügy érdekében.
Osgyányi Vilmos az ügy támogatói közé javasolja Sulyok Miklós művészettörténészt, az MMA
rendes tagját és vállalja, hogy egyeztet vele ebben a kérdésben.
Tótpál Judit elmondja, hogy Horváth Imre (Biatorbágyért Kulturájáért Alapítvány), Hantai
életének és biai éveinek kutatója – bár betegség miatt nem tudott eljönni – támogatja , hogy
a Hantai-ház végre városi tulajdonba kerüljön
Tótpál Judit arra kéri a bizottságot, hogy állásfoglalásával támogassa a kezdeményezést.
Bihari Zoltán elmondja, hogy az Értéktár Bizottság szempontjai alapján tudunk állást foglalni,
értelemszerűen a pénzügyi lehetőségek és más tényezők nem az ÉTB hatáskörébe tartoznak.
Fontosnak tartja, hogy Hantai örökségét hangsúlyosabban ápolja a város, aminek
mérföldköve lehet a Hantai-ház megvásárlása. Egyetért Judittal abban is, hogy városarculati
szempontból egy valóban organikus, hiteles örökséget tudnánk felkarolni. Példaként említi a
szomszédos Törökbálintot, ahol Munkácsy Mihály festőművész – történetiségében jóval
szerényebb – helyi kötődését tudták városarculati szempontból felhasználni. Véleménye
szerint nem is kérdéses, hogy városunk leghíresebb szülöttje Hantai Simon, mégis alig tudnak
erről a városlakók.
Kocsis József polgármester arra kéri a bizottságot, hogy dolgozzon ki egy átfogó koncepciót
Hantai örökségének ápolására, amelynek segítségével könnyebben megvalósítható lenne az
ingatlan vásárlás, esetleg támogató személyek bevonásával. Tüske Emil képviselő is egyetért
ezzel, a támogatók hatékonyabb bevonása miatt fontosnak tartja a téma szélesebb körű
kidolgozását.
Tótpál Judit ugyanakkor hangsúlyozza, hogy egyetért azzal, hogy Hantai Simon jelentőségét
minél szélesebb körben meg kell ismertetni a város lakóival, ugyanakkor felhívta a figyelmet
arra, hogy a vásárlással kapcsolatban nincs idő sokat gondolkozni, hamar döntésre kéne
jutni, mert különben eladják másnak a házat és onnantól kezdve annak sorsa
kiszámíthatatlan, jó eséllyel az eredeti formájában megmaradt értékeit elveszíti. Emlékeztet
arra is, hogy ez az alkalom most egy második esély.
Bihari Zoltán támogatásra javasolja a bizottságnak az ügyet. A bizottság egyhangúlag
megszavazza az állásfoglalást.
2. 2026. évi munkaterv
Január elején jelezték a hivatalból, hogy sürgőssé vált az előzetesen már több körben
egyeztetett 2026. évi munkaterv végleges változatának leadása. Ezt a tagok egyeztették,
majd az elnök benyújtotta a hivatalnak. Ugyanakkor az idő rövidsége miatt személyes
egyeztetésre, szavazásra nem volt már mód. A leadás után Tótpál Judit jelezte, hogy nem
támogatja a munkatervet és kéri annak személyes megbeszélését.
Judit elmondja, hogy nem egy-egy konkrét tétel miatt nem támogatja a munkatervet, hanem
szerkezetében, struktúrájában. Véleménye szerint az ÉTB újraalapításának egyik fő elvétől, a
projektszemlélettől eltértünk. Javasolja, hogy tételesen nézzük át, mi tartozik az ÉTB
alaptevékenységi körébe, alapfeladatai közé, és mi az, ami nem. Elsősorban az
ismeretterjesztést nevezi meg az értéktár feladatának, illetve a törvényből adódó
alaptevékenységet. A kutatási és egyéb projekteket egyéni jellegűnek tekinti és javasolja,
hogy azok ne mint értéktári projektek jelenjenek meg, hanem akár az értéktár támogatásával
önállóan pályázhassanak rá az értékvédelmi alapból, mely létrehozásának egyik indoka
éppen az, hogy az értékvédelem ne csak építés-kivitelezés támogatásának formájában
kapjon támogatást, hanem a témához kapcsolódó elméleti munka, vagyis az értékvédelmi
kutatások is. Ezért az úgynevezett projektek támogatását pályázati struktúrában kellene
megoldani az értékvédelmi alapból.
Kovács Krisztina felhívja a figyelmet arra, hogy az értékvédelmi felújítási munkákra beérkező
pályázatok elbírálását egy szakértő bizottság végzi, a kutatási projektek elbírálásánál is erre
lenne szükség.
A későbbi beszélgetés során az értékvédelmi alap jelentette támogatással kapcsolatban ez az
aspektus többször, többek részéről felmerül.
Bihari Zoltán válaszában jelzi, hogy a beadott munkaterv két fülből áll: alaptevékenység és
projektek. Ezért úgy gondolja, az ÉTB továbbra is a projektszemléletet követi munkája nagy
részében. Visszautal a 2024 őszi előkészítő munkacsoport megbeszéléseire, ahol az ÉTB
feladatai között két fő irányt határoztak meg közösen: a helytörténet kutatást (azaz tartalom
készítést) és az ismeretterjesztést, népszerűsítést – valamint ezek számos formáját jelölték
ki. Ezért nem tartja indokoltnak, hogy a kutatásokat kivegyük az ÉTB munkatervéből.
Elmondja, hogy Judit javaslatában nem pontosan látja, hogy mitől lesz valami értéktári
projekt, és mitől nem az. Elnökként nem ért egyet azzal a stratégiai iránnyal, hogy
kiszervezzük „önálló projektté” a kutatásokat, hiszen az itt folyó belső szakmai egyeztetések,
együttgondolkodások érlelik össze a projekteket.
A bizottság tagjai számos aktuális vagy korábbi projektről, projekttervről mondják el a
véleményüket, például Judit szerint a zsidókutatás nem értéktári projekt volt, annak
ellenére, hogy az akkori munkacsoportot az értéktár hívta össze. A Rédey-hagyaték
feldolgozása pedig nem a mi dolgunk lett volna, hanem a könyvtáré. Véleménye szerint
Nánási Tamás készülő ’56-os kötete sem értéktári projekt akkor sem, ha az az Értéktár
könyvsorozatban jelenik meg.
Bihari Zoltán szerint több projekt megvalósítása veszélybe kerülne, ha kivennénk az értéktári
munkatervből. Ilyennek nevezi a Márkus Éva-féle sváb tájszótárt, mivel a professzor asszony
kifejezetten a mi felkérésünkre vállalja el a munkát. Jelzi, hogy az „önálló” projektek gyakran
nem személyes ambíciókból, ötletekből fakadnak, hanem felkérésre történnek vagy
értéktári-közösségi feladatként, kötelességként jelennek meg számunkra, amiket fel kell
vállaljunk, lásd évfordulók méltó ünneplése, hagyaték megmentése stb.
A koncepcionális szakmai vitába véleményükkel bekapcsolódott Tüske Emil, Loszman
Levente és Kocsis József vendégek is. Polgármester úr tájékoztatást ad, hogy idén elindul az
értékvédelmi alap, amely azt jelenti, hogy az ÉTB, az Értékvédelmi Pályázat és egyéb
értékvédelmi témakörű költségek ebbe lesznek csoportosítva. Ide bárki pályázhat a témába
illeszkedő projekttel. Az induló összeget a hivatal „feltölti”, figyelembe véve az ÉTB terveit,
javaslatát is. Az alap keretösszege ugyanakkor felfelé nyitott lesz, a tervek szerint ugyanis az
önkormányzat a nagyobb cégekkel szerződéseket fog kötni, amelynek 10%-a bekerül az
értékvédelmi alapba.
Kálmán Zsuzsa pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy maga az ÉTB működési mechanizmusa
magában hordozza az összeférhetetlenséget: mi magunk jelöljük ki magunknak a munkát, mi
árazzuk be, mi döntünk róla, mi valósítjuk meg, mi igazoljuk a teljesítését. Ez a megállapítás
egyezik többek véleményével, ami a megbeszélés kezdetétől többször felmerült. Zsuzsa
felajánlja, hogy kidolgoz egy koncepciótervet, amely ezt a problémát áthidalja. A tervezetet
az elkészülte után elküldi az ÉTB tagoknak véleményezésre, kiegészítésre. Ezzel elindulna az
ÉTB működésének új pályájára állítása.
Ugyanakkor addig is szükséges a folyamatos működés, ezért fontos az ülésen megszavazzunk
egy érvényes munkatervet.
A több mint kétórás vita végén az alábbiakban maradtunk:
A leadott munkatervet átnevezzük értéktári programjavaslatnak. Ez azt jelenti, hogy a
tervezettben szereplő tételek javaslatok, rövid leírásokkal, becsült költségekkel. Ez alapján
tud dönteni a KT az értékvédelmi alap feltöltéséről. A projekteket ugyanakkor külön-külön be
kell adjuk részletesebb leírással, költségvetéssel, az év azon szakaszában, amikor aktuálissá
válik a megvalósítása. Így a munkatervben szereplő tételek csak tájékoztató jellegűek, se az
önkormányzat számára, se az ÉTB számára nem jelent kötelezettség vállalást, hanem
elsősorban a február végi KT döntését és a költségvetés tervezését, szavazását segíti elő.
Ezzel a módosítással a bizottság egyhangúlag megszavazta a 2026. évi programjavaslatot,
ami korábban beadásra került. Kiss Ádám jelzi, hogy nem szükséges az újbóli beadása, a
módosításokat elvégzi.
3. Családfa adatbázis
Az adatbázis rendkívül fontos forrása a helytörténeti kutatásoknak és családfa kutatásoknak.
Az ÉTB már a megalakulásakor is célként határozta meg az oldal kijavítását, esetleges
fejlesztését-bővítését.
Az adatbázis informatikai háttere rendkívül elavult, biztonsági kockázatot jelent az
önkormányzat szerverén, ezért levette az oldalt az informatikus. Ebben a helyzetben – az
önkormányzattal egyeztetésben – sikerült tárgyalást kezdeményezzünk Bárdossy Péterrel, az
adatbázis létrehozójával. Nyitottnak mutatkozott rá, hogy megrendelésre elvégezzék a
szükséges informatikai fejlesztést, mivel a szoftvert ők gyártották egyedileg, így
legcélszerűbb ha ők fejlesztik tovább. Az ÉTB tagjai összeírják, milyen tartalmi fejlesztésre
lenne szükség: elsősorban a keresési funkciók bővítése terén. Illetve szóba jöhet a törvény
adta lehetőség szerint az anyakönyvek további feldolgozása, ezáltal az adatbázis bővítése. Az
ÉTB igénye továbbá, hogy hozzáférjen az admin felülethez, annak érdekében, hogy az
elütéseket, hibákat javítani tudja. Az ÉTB korlátozott admin hozzáférést kér, azaz nem
szeretné, ha bárki bele tudna nyúlni az adatokba.
Mindezen kérések alapján abban maradunk Kiss Ádám jóváhagyásával, hogy Bihari Zoltán
árajánlatot kér Bárdossy Pétertől.
Bihari Zoltán s.k.
ÉTB elnök
Biatorbágy, 2026. január 22.