A Tétényi-fennsík Biatorbágy felőli peremén a szél erodálta sziklafalak látványa összemosódik a kőbányászat nyomait őrző fenséges, sima függőleges felületekkel.
Bián a 18. század első harmadában már jelentős kőbányászat folyt, erről tudósítanak az úrbéri összeírások és megyei árszabások. A század második felében, a Kiegyezést követő gazdasági fellendülésnek köszönhetően a helyi kőbányászat jelentősége tovább növekedett: öt nagy és több kisebb bánya működött, melyek nagyrészt a Sándor-Metternich-uradalom birtokában voltak.
A Bolha-hegyi kőfejtő, ahol a 19. század közepétől kezdve külszíni fejtéssel termelték ki a puha szarmata mészkövet, községi tulajdonban volt. Évente átlagosan 5-600 köbméter mészkövet termeltek ki, melyet aztán lovasszekéren szállították el. A régi bánya közelében látható mélyút az egykori, komoly teherforgalmat bonyolító szekérútnak a lenyomata, különleges terepalakulat. Hasonló szekérnyomok a környéken többfelé megfigyelhetőek, de ezen a helyen több méter hosszúságban és igen komoly mélységben látható még a szekérnyom.
Az egykori bánya és környezete „Helyi természetvédelmi terület”, védett állat és növényvilággal.
Tótpál Judit DLA
www.pecato.hu/2018/11/a-bolha-hegyi-kofejto
Dr Palovics Lajos: Biatorbágy a kezdetektől az önkormányzatiságig. Kalászatok. BiatorbágyKA 2018