Az Ürge-hegy Biatorbágy városától illetve a régi Bia falutól délre, a Dobogó-hegy lábánál terül el. A délnyugat felé lejtő területet, a lejtőkre többé-kevésbé merőlegesen futó, hat dűlőút tagolja, melyeket keskeny, 15-25 méter széles parcellák kapcsolnak össze.
Az eredetileg erdős és sziklagyepes hegyoldal szőlős betelepítése a XIX. század elején kezdődött meg. A legrégebbi felszíni építmény, présház kapuszemöldökén 1834-es évszám olvasható. Az 1880-as évek végéig hozzávetőleg hatvan darab présház épült fel a három felső dűlő mentén. Ezek mindegyikéhez kőboltozatos pince is kapcsolódott.
A présházak többsége téglány alaprajzú, a dűlőkkel párhuzamos hossztengellyel. Mindegyikük terméskő falazatú, oromzatos nyeregtetőzettel. A néhány kontyolt tetőidom valószínűleg utólagos kialakítású. A korai épületek falazatai viszonylag durván megmunkált kváderkövekből készültek. Az 1860-as évektől, mikor a Gerenday-féle kőfaragó cég vette bérbe az ürgehegyi kőbányákat, már finomabban megmunkált falazatokat, homlokzati tagozatokat és armírozásokat alakítottak ki.
Az épületek általában kétsejtes beosztásúak, egy nagyobb helységgel melyben a prés található és egy kisebbel, melyet a munkák idején főzésre, pihenésre használtak. Több impozáns, mívesen faragott bálványprés máig megmaradt a présházakban.
A pincék kialakítása egységesnek tekinthető. A présházban lévő, vasalatos deszka lejárati ajtók faragottkő keretezésűek. A boltozott pincesípokban egyenes, faragottkő lépcső ereszkedik le a pinceszintre. Az átlagban tíz-tizenöt méter hosszú pincehelyiségek körív, vagy kosárív vezérgörbéjű boltozásai gondosan faragott hasábkövekből készültek. Többségükben faragott ászokkő-párok futnak a hosszfalak mentén.
Az 1880-as években kitört filoxéra-vész következtében néhány évtizedre a szőlészeti-borászati tevékenység az Ürgehegyen megszűnt. Az elhagyott présházak az enyészet útjára léptek. Ugyanebben az időszakban a biai kőbányák is kimerültek és bezártak.
A szőlőkultúra újraéledésének idején, az 1910-es években a régi présházak közül mintegy harmincat sikerült felújítani és újra használatba venni. Ezek napjainkban Biatorbágy jelentős, védett építészeti értékei.
Balassa János