A biatorbágyi, iharosi erdőben lévő ellipszis alaprajzú klasszicista stílusú sírkápolnát nagyszigeti Szily József udvari tanácsos a 19. század elején építtette. Felszentelte – az 1817. évi canonica visitatio szerint – Spetykó Ferenc kerületi esperes, bicskei plébános. Védőszentje Szent Vendel lett. Felszerelést Szily Antal, a Mária Terézia-lovagrend lovagja juttatott neki.
Empire stílusú faoltárát csinos, kissé bágyadt színnel festett, de ájtatos érzelmekre indító Szent Vendel kép díszítette. 1833-ban a kápolnában temették el Szily Antalt. A kápolna előtti rondellaszerűen kialakított terasz alatt volt a Szily család sírboltja. 1944–45-ben, s az utána következő években a kápolna és belső felszerelése erősen megrongálódott, oltárképe elpusztult. Sírboltját feldúlták. Az ’50-es, ’60-as években részlegesen helyreállították.
Felújíttatta a Biatorbágy Kultúrájáért Alapítvány 2009-ben.
Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal 6913-es törzsszámon vette műemléki lajstromba.
Jelenleg tulajdonosa a magyar állam, kezelője a Pilisi Parkerdő Zrt. Állagmegóvását civil összefogással végzik. A több mint 200 éves épület Biatorbágy meghatározó, identitást hordozó eleme az Iharosban.