A biai Szent Anna plébániatemplom országos szintű műemléki védelem alatt áll. A Sándor-Metternich-kastély kápolnájaként (magánkápolnaként) épült, az épületegyüttes szerves részeként. Bár ma önálló helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan, története és térisége csak a kastélyegyüttes viszonylatában értelmezhető. Fontos megjegyezni, hogy az épületek helyszíni feltárására mindezidáig nem került sor. A templom feltehetőleg a korábbi Szent Kristóf földesúri magánkápolna helyén vagy szomszédságában épült, az uradalmi kastéllyal összefüggésben, 1766-ban. Építtetője Sándor Antal báró.
Az egyhajós, egyenes szentélyzáródású, karzattal rendelkező épület többszöri átalakítás, bővítés után, 1800-ra nyerte el mai formáját, szentélybővítés, toronyépítés, majd az új uradalmi kastélyhoz illeszkedő klasszicista utcai homlokzat építése, során. A tervező személye bizonytalan. A belső tér legmeghatározóbb átalakítása Angeli András plébános (a plébániává vált lelkészség első plébánosa) nevéhez fűződik. A templom teljes belső terének megújulását eredményező átalakításai közül legjelentősebb a mai használatos, új főoltár építése, mely a II. Vatikáni Zsinat előtt több mint egy évtizeddel felállított kettős oltár, amely a szemben misézést is (versus popolum) lehetővé teszi. (Tervező: Tóth Gyula)
Felújítások, átépítések:
- 1891-92-ben,
- 1909-10-ben öntöttvas oszlopokon álló kórussal bővült,
- 1924-ben,
- 1928-ban,
- 1934-ben új harang, torony-megmagasítás négy kis ablakkal
- 1948-tól 1960-as évekig Angeli-féle átalakítások
- A 70-es években a födém- és tetőfelújítás során a födémre faburkolat készült.
- A 90-es években legfontosabb fejleménye a Mária-mellékoltár, melynek oltárképe az eredeti főoltárkép felújítva.
- A 2000-es évek elején megvalósított gépészeti felújítás (padlófűtés kiépítése) során az eredeti kőlapokat a templomhajóban lecserélték.
2008-ban, a helyi Önkormányzat megbízásából a Sándor–Metternich-kastélyról a BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszék kutatói átfogó tudományos dokumentációt állítottak össze, mely szemrevételezés, helyszíni megfigyelés, levéltári kutatások, a szakirodalom feldolgozása alapján mutatja be az épületegyüttes múltját és jelenét. Az építészettörténeti kutatás része volt a Szent Anna plébániatemplom is.
Horváth Imre
A Pest Megyei Értéktár Bizottság 38/2018 sz. határozatával felvette a megyei értéktárba.
A Szent-Anna templom értéktári adatlapja – megtekintéshez kattintson ide!