Az egyházmegyei püspöki látogatások jegyzőkönyve nyújthat némi fogódzót a kereszt történetének felderítéséhez. Torbágy keresztjeiről az első szűkszavú említést az 1778-as évből találjuk:
„s van még két utcai keresztje”. Hogy melyek ezek, ebből nem derül ki.
Az 1805. évi bejegyzés azt írja, hogy: „a 9 fakereszt közül 6-ot a község, 3-at privát famíliák gondoznak”.
Tehát eddig nincs a községben kőkereszt. Ez erősíti a kereszt felületi tisztítása közben előbukkant felirat, az 1809-es dátum, feltételezhetően a felállítás időpontja. Az 1817. évi canonica visitatio kissé ellentmondásosan arról szól, hogy: „Nyolc kereszt van a faluban fából és egy kőből. Három a kálvárián, kettő a temetőben, ezeket a község gondozza; a többit egyes családok. Az úton a hídnál levő kőkeresztet ifj. Hoffer Jakab állította; ugyanezen úton más kőkereszt is áll, ezt felső keresztnek hívják, Hoffer Gáspár emeltette. Az ún. alsó keresztet Schmidt Ferenc, végül a Szt. Rozália kápolnához állítottat Fidler Tamás gondozza.” Tehát valószínűsíthető, hogy ifj. Hoffer Jakab állította a most felújítás alatt lévő keresztet. (A hídnál kifejezés nem a Viaduktra utal, hiszen azt csak 1883–84-ben építik, hanem Füzes-patak hídját jelentheti.)
A torbágyi anyakönyvekben 1809-ben két Hoffer Jakabot találunk, akinek apja Jakab. A kereszt állításának idején 49 éves Jakabot (született 1760-ban) és az ő húszéves fiát (született 1789-ben). Az adott időben emellett még két Jakab található a jegyzékben, akiknek nem ismert az apja. Egyik 1761-ben született és meghalt 1829-ben, másik 1785-től 1851-ig élt. (A Hoffer család igen kiterjedt volt, 1919-ig találni Hoffer Jakab nevű torbágyi lakost.) Az 1829. évi bejegyzés így szól: „Sztháromság-szobron kívül 9 kereszt van a faluban, 3 kőből, 6 fából. Ötük gondozását a község vállalja, többit magánosok kezelik”.
Az 1945. évi püspöki egyházmegyei látogatás jegyzőkönyvéből sem tudhatunk meg sokkal többet, a már leírtakat pontosítja: „Kereszt tíz van, öt kőből, öt pedig fából. Ezek közül 5, t.i. 3 a Kálvária-hegyen, 2 a temetőben a község által tartatik fenn. A többi 5-nek fenntartása egyes családok kötelessége, jelesen a biai útnál lévőt Schuler Keresztély, a másikat ugyanott a hídnál Hoffer Jakab, a harmadikat, az ún. felső keresztet Hoffer Gáspár utódai, negyediket, vagy alsó keresztet Schmidt Ferenc, ötödiket végül, mely a Szt. Rozália kápolnája mellett áll, Fidler Tamás tartoznak gondozni. Valamennyi benedikált.”
Az 1884-ben készült kataszteri térképen fellelhető a kereszt jelölése, a Donátiberg-en, azaz a Donáti-hegyen mutatja. Azonban ebből sem derül ki, hogy nevét a kereszt kapta a területrészről, vagy a terület a kereszt nevéről.
2010–11-ben a Biatorbágy Kultúrájáért Alapítvány újíttatta fel. A felújításhoz önkormányzati pályázaton támogatást is nyert a szervezet. Konkoly György restaurálta.
További írások:
Biatorbágy Kultúrájáért Alapítvány – Határkereszt