Vendel téren (korábbi nevén Wendelini Platz-on) keresztül folyik egy kis ér, egykor az állatok itatóhelye volt. Mintegy százötven éve a gazdák az állatvészek elkerülése érdekében ide állították védőszentjük szobrát.
Az 1869. évi canonica visitatio erről tesz említést: „A templom alatti sík területen van egy Szent Vendel szobor, amelyet Beck Ferenc torbágyi jobbágy fogadalomból emelt 1863-ban, ebben az évben meg is áldotta a bicskei kerület esperese, Gózony György úr, fenntartója pedig a nevezett jobbágy.”
A kocsma közelsége miatt később a szobrot áthelyezték mai helyére. Érdekessége az alkotásnak, hogy Vendelnek 11 ujjat faragtak. (Szent Vendel a legendák szerint ír, mások szerint frank származású. A mesébe hajló hagyomány teszi meg királyfinak. Rómába zarándokolt, majd a Rajna-vidéken remeteként legeltette egy uraság nyáját. Itt állítólag apátként halt meg a 7. század legelején. Régi attribútumát, a zarándokbotot a hívek és nyomukban az ikonográfiai ábrázolások pásztorbotnak értelmezték, megfelelő legendát költvén hozzá. Vendel tisztelete hazánkban csak a 18. században bukkant föl a délnémet barokk hatására. Kultusza a nyugati birkafajták meghonosításával is összefügg, amelyeknek eleinte bevándorolt pásztoraik is voltak. A hazai Vendel-patrociniumok térképe a veszprémi egyházmegyében a legszínesebb. Sajátos, hogy a dunántúliak kivétel nélkül egykorú Rajna-vidéki parasztöltözetben ábrázolják. [Ilyen a mi Vendel-szobrunk is.])
2000-ben Krisztiáni Sándor restaurátor újította fel a szobrot az önkormányzat megbízásából.
A szobor tisztításakor a talapzaton egy szöveg került elő: „KAHN MIH ZSÁMBÉK”. Feltételezhetően Kahn Mihály volt a kőfaragó. Eredetileg festett volt, a köpönyege zöld, aranydíszítésekkel. Későbbiek folyamán, a „divat” változásával a naturálisabb ábrázolás vált általánossá, ekkor a szobrot drótkefével „megtisztították”. Az emberi pusztítást a – feltételezhetően réz – pásztorbot eltűnése is tanúsítja. Az évenkénti meszelés is csak részben tett jót a szoborral. Az idő vasfoga is megtette a magáét, a patakparton, a folyamatos
nedvesség és a biológiai károsítók mellett az utóbbi néhány évtizedben a belsőégésű motorok termékeinek károsító hatása is erőteljesen megjelent.
Krisztiáni Sándor restaurátor a nagyobb részeket mechanikai tisztítással varázsolta újjá, a kisebb gipszesedéseket vegyi úton alakította vissza mészkővé. A szobor megszépülve 2000. derekán került vissza a patakpartra, július 2-án szentelték újra.
HI