A biai könyvtárba (Szabadság út 3.) járó, mese- és játszódélutánokon résztvevő kisiskolásokból alakította meg 1979 tavaszán a Prospero elődjének számító Nevenincs bábcsoportot Nánási Istvánné, Marika könyvtárvezető, aki még ebben az évben megszerezte a Népművelési Intézet alapfokú bábos művészeti engedélyét. A Nevenincs rendszeressé váló fellépései közül érdemes kiemelni a Klubkönyvtár 1981-ben megtartott avató ünnepségét, ahol a „Jeromos a remeterák” című bábjátékot adták elő. A következő évben volt az Andersen: Rút kiskacsa című meséjéből készült darab bemutatója. Az egyedi technikai megoldásokkal született előadás színpadra állításában Nánási István is részt vett, ami egyben azt is jelentette, hogy a házaspár a továbbiakban már közösen hozta létre saját megoldásokkal a dramatizálástól a technikai megoldásokig a bábművészeti darabokat és előadásokat. A Nánási Istvánné, Marika középfokú bábos művészeti engedélyének vizsgadarabjaként is szolgáló Rút kiskacsa előadással a Nevenincs 1984-ben bejutott a Magyar Televízió „Játsszunk bábszínházat” című országos vetélkedőjének televíziós műsorába, majd a csoport 1985 elején megkapta a Népművelési Intézet Nívódíját is.
Az új kihívást a hazai nemzetközi bábfesztiválokon való szereplés jelentette a házaspár számára, akik a Nevenincs időközben 14 évesnél is idősebbé váló tagjaiból 1986-ban megalakították a Prospero Bábegyüttest. („Nevenincsként” az utánpótlás csoport működött tovább.) A névválasztás – Shakespeare: A vihar című darabjának varázslója, Prospero – a bábszínpadon lezajló varázslat mellett a bábegyüttes számára a tovább lépést, a fejlődést, a prosperálást is jelentette. Ez utóbbit elsősorban az 1987-ben a VIII. Békéscsabai Nemzetközi Bábfesztiválon kiemelt elismerést – a Nemzetközi Bábművészeti Szövetség, az UNIMA (Union Internationale de la Marionnette) diplomáját – elnyert árnyjáték hozta meg, amit a Nánási-házaspár és a Prospero Andersen: A rendíthetetlen ólomkatona című történetéből készített.
A következő évben újabb árnyjátékok kerültek színpadra – Tér-idő, valamint az Orpheusz és Eüridiké – amelyekkel a Prospero 1988-ban részt vett a Ki mit tud? vetélkedő országos és televíziós selejtezőin, majd 1989-ben sikerrel szerepelt a VIII. Pécsi Nemzetközi Felnőtt Bábfesztiválon is. A Jelenetek című előadás I. helyezést ért el 1988-ban a sárospataki „Zsákomban a bábom” fesztiválon. 1989-ben a Keresztszemesek című darabból is tévéfelvétel készült. Az aktívan 2006-ig működő első generációs („öreg”) Prospero Bábegyüttes egyik utolsó darabja az Arany János: Jóka ördöge című költeményéből készült asztali, vásári bábjáték volt, amely számos előadást élt meg. A „fiatal” utánpótlás Prospero még 2012-ig működött új darabokkal. Ekkor a tizenötödik Biatorbágyi Gyermekbábos Találkozóra készült el a búcsúzó házaspár záró kiállítása, „33 év a bábok bűvöletében” címmel.
A Nánási-házaspár a Prospero Bábegyüttes működtetése és darabjainak színpadra állítása mellett széleskörű bábművészeti tevékenységet végzett. Többek között a bábegyütteshez tartozó Prospero Alapítvány égisze alatt indították útjára 1992-ben a Biatorbágyi Gyermekbábos Találkozókat. A folyamatosan fejlődő rendezvény hamarosan az egri országos bábjátékos verseny régióbeli, majd Pest megyei területi előválogatójává vált. A találkozó 2000-ben felvette Koós Iván kétszeres Jászai-díjas, Kossuth-díjas, érdemes és kiváló báb- és díszlettervező művész nevét. A Nánási-házaspár mestere kezdettől fogva örömmel jött zsűrizni a találkozókra, majd ezt a munkáját Biatorbágyon a halála után felesége, dr. Vajna Ildikó pszichológus folytatta. A találkozókra 1992 és 2012 között tizenöt alkalommal került sor, ezután a Faluház, majd a Juhász Ferenc Művelődési Központ szervezésében gyermekbábos fesztiválként működött tovább.
A Nánási-házaspár mindemellett a bábművészeti képzés terén is maradandót alkotott. Az 1990-es években hat tanfolyamot szerveztek felnőtteknek, ezeken mintegy száznyolcvan óvónő, tanító és könyvtáros sajátította el a bábjáték alapjait. Nánási Istvánné, Marika tizenegy évig tanított a Pászti Miklós Művészeti Iskola bábtanszakán is. Itt és más formákban három évtized alatt közel négyszáz gyermek tanulta a keze alatt ennek az összetett művészeti ágnak a fogásait. Tanítványai az évek során számos alkalommal képviselték Pest megyét Egerben a Gyermekbábosok Országos Fesztiválján, ahonnan két első, két harmadik és egy különdíjjal tértek haza. Nem véletlen, hogy a művészeti iskolák közötti első (2004-ben) és második (2006-ban) Országos Bábverseny is Biatorbágyon került megrendezésre, a helyi tanulók elsöprő sikerével.
Kiemelkedő bábművészeti tevékenységéért Nánási Istvánné, Marika 2003-ban jelentős elismerésben részesült: Egerben a Gyermekbábosok Országos Fesztiválján sokéves magas színvonalú munkásságát a Bábművészek Nemzetközi Szövetségének UNIMA Diplomájával ismerték el. Biatorbágy önkormányzata pedig Török Henrik Pedagógus Díjban, illetve Biatorbágy Nagyközségért Díjban részesítette. Emellett 2009-ben Nánási Istvánné Marika, majd 2015-ben Nánási István is megkapta a Magyar Bábjátékos Egyesület Mészáros Vincéné emlékplakettjét a hosszú időn keresztül folytatott kiemelkedő szakmai tevékenységük, magas színvonalú művészi és pedagógiai munkájuk elismeréséül.
A Prospero Bábegyüttes, a Prospero Alapítvány, illetve az ezeket megteremtő és működtető Nánási-házaspár nem csak maradandó és pótolhatatlan alkotásaival gazdagította Biatorbágy kulturális életét. Az általuk létrehozott örökség révén ma is gazdag bábművészeti tevékenység zajlik a városban, amely – a házaspárnak köszönhetően és velük együtt – a magyar bábjáték történetébe is beírta a nevét.
Nánási Tamás
A Prospero Bábegyüttes Facebook oldala: www.facebook.com/groups/595439673844191/?ref=group_header