A Szentháromság a keresztény vallási tanítás szerint az egy és ugyanazon isteni természet és lényeg három személyben jelenik meg: az Atyában, a Fiúban (mely Jézus Krisztusban öltött testet) és az általában galamb képében ábrázolt Szentlélekben.
A biai Szentháromság tér a közelben álló templom és a Szentháromság-oszlop révén kapta nevét. Az oszlopnak igen kalandos a története. A canonica visitatio-k, az egyházmegyei püspöki látogatások jegyzőkönyveiben az első említést az 1778. évi torbágyi jegyzőkönyvben találjuk róla. (Bia filiája volt ez időben Torbágynak.) „A kápolna előtt Szentháromság-szobor áll kőből, emelte Házl Ádám úr, örökösei gondozzák, megáldását Tótfalusi György esp. végezte.” Az írás kápolnát említ, mert ekkor még a, feltehetően a mai templom helyén álló, Szent Kristóf-kápolna ismert. A szobor eredetileg egy kettős szobor mellékalakkal, mely nem egy oszlopon, hanem egy szoborházban állt. Sándor Antal báró 1784-ben a püspökhöz intézett levelében kéri, hogy a téren lévő kettős szobrot: egymásnak hátat fordító Szentháromság és Szent Szűz kis Jézussal s előttük térdelő Szent Domonkossal, formátlanságuk miatt eltávolíthassa. Szevolt János kistorbágyi plébános is állást foglal az ügyben, óhajtandónak találja a szobor fenntartását, ugyanakkor elismeri, hogy a szobor túl közel (14 ölre) esvén a báró restaurálás alatt álló kastélyához, annak kilátását akadályozza, kéri, hogy helyezzék át a szoborcsoportból a Szentháromságot más megfelelő helyre. Kuthy Istvánnak a Biatorbágyi Krónikában is közzétett kézirata, az Egyházmegyei templomok művészettörténeti leírása nyújt még néhány részletet. „A mai oszlop tetején ülő Szentháromság barokk szoborcsoport: Atyaisten és Krisztus, felettük Galamb (1924-ben az orkánban eltűnt), bizonyosan az ősi szobormű maradéka. Hogy mikor [kb. 1759-ben] és ki faragta, nem jegyezték fel. (…) 1873-ban a 18. századbeli szoborcsoportot, mely a mai plébániával szemben áll a budapest-bicskei útfordulónál, Juhász Mihály és Borbála felesége új hatalmas, jó arányú kőoszlopra helyeztették.” Erről tanúskodott az alépítmény egyetlen feliratos táblája is. Tehát az eredetileg szoborházban álló kettős szobrot elválasztották egymástól, majd mintegy kilencven évvel később egy másik stílusú oszlopra helyezték. Az oszlopot állító Juhász Mihály kőfaragó volt. Egy vadászaton combnyaklövést kapott, az oszlopot felépülése után fogadalomból készíttette.
A Biatorbágy Kultúrájáért Alapítvány együttműködési megállapodást kötött Biatorbágy Nagyközség Önkormányzatával a műemlék Szentháromság-oszlop helyreállítására. Az alapítvány Módy Péter restaurátorral elkészíttette a kőanyagának kiegészítését, a hiányzó fémrészek (Szentlélek, glóriák) pótlását. Az egész tér rendezése, oszloperdő eltüntetése során az oszlopot új helyre, a körforgalmi tér közepére állították vissza 2006-ban. Jeges András közreműködésével elkészült a kovácsoltvas kerítés restaurálása is. A szobor díszvilágítást is kapott.
További információk a biai Szentháromság-oszlopról: http://biatorbagyka.hu/alapitvany/muemlekek/muemlek.htm