Biatorbágyi Értéktár Bizottság
Emlékeztető
Időpont: 2025. július 30., szerda, 17.00 óra
Helyszín: Bechtold Sváb Tájház
Részt vevők:
Bihari Zoltán elnök
Kovács Krisztina
Nánási-Kézdy Tamás
Osgyányi Vilmos
Szeitz Péter
Tótpál Judit
Vendég:
Wéber Johanna, Német Nemzetiségi Önkormányzat, elnök
Holczerné Sági Teréz, Bruckner leszármazott
Balog Ferenc, Bechtold Sváb Tájház
Bihari Zoltán köszönti a megjelenteket, a bizottsági tagokat és vendégeket. Köszönetét fejezi ki, hogy a nyár közepén sikerült összehívni a bizottságot, tekintettel arra, hogy sok megbeszélni valónk van, és köszönetet mond a Tájháznak, hogy a nyári szabadságok ellenére otthont ad a bizottsági ülésnek. A meghirdetett napirendi pontok közül javasolja az elnök, hogy a megjelent vendégekre
tekintettel a sváb emlékévre való felkészülés legyen az első téma. Ezt a többiek elfogadják.
1. Sváb emlékév
Bihari Zoltán elmondja, hogy 2024 decemberétől az akkor még csak szerveződő, leendő Értéktár Bizottság tagjai és a városvezetés részéről felmerült az igény, hogy a kitelepítés 80. évfordulójára városi szinten egy emlékévet tartsunk. Ennek érdekében egy munkacsoportot alakítottunk, amely 2024 december óta rendszeresen ülésezik, tárgyal és 2025 májusáig kidolgozta a javaslatait, a Német Nemzetiségi Önkormányzat bevonásával. Ezek alapján az ÉTB és a NNÖ szeretné benyújtani az Önkormányzat számára augusztus végéig az emlékévre tervezett programjait, ütemezéssel, költségvetéssel. Ennek érdekében az emlékévhez tartozó projekteket tételesen átnézi a bizottság.
a) Helytörténeti utcatáblák kihelyezése. Kovács Krisztina tájékoztatja a bizottságot a táblák legyártásának árajánlatairól, amelyek fémből készülnek. Bihari Zoltán arra kéri, hogy műanyagra is kérjünk árat, ez olcsóbb változat lenne. Tótpál Judit felveti, hogy ezeket a táblákat csak a városrész központjában helyezzük el, amely csökkentené a táblák számát, ezzel együtt a költségeket. Szeitz Péter vállalja, hogy készít egy új számítást a táblákra vonatkozóan – akár több ütemben történő megvalósításra – és térképen jelöli azok helyét. A bizottság tagjai azt remélik, hogy a projekt költségeit 200-300 ezer Ft közé sikerül leszorítani.
b) Közterületek elnevezései. A bizottság javaslatait ősszel benyújtja a képviselő-testületnek. Amennyiben elfogadja a kérelmet a testület, a közterületek elnevezésének ünnepélyes alkalmát a sváb emlékév keretében tudnánk megvalósítani, 2026. februárban. Tótpál Judit felveti Andreas Holzer nevét is, amit a bizottság végül elvet. Így három sváb vonatkozású közterületi javaslatot teszünk a projektcsomagba: Bruckner Ferenc lépcső, Hantai Simon köz, Paulusz lépcső.
c) Emlékkiállítás. A Sváb Tájház vezetője, Steiner Andrea két évvel ezelőtt készített 22 tablót a kitelepítés emlékére, elsősorban visszaemlékezések, családtörténetek alapján. A tablók a JFMK-ban voltak kiállítva. A bizottság tagjai szerint a tablók minőségén érdemes lenne javítani (fotók, szerkesztés, tördelés, nyomda) és érdemes lenne kibővíteni. A kiállítás időpontja vagy a Városünnepen vagy egy tavasszal kijelölt időben lenne. Nánási-Kézdy Tamás felhívja a figyelmet, hogy a JFMK-ban félévre előre le kell foglalni a dátumot. Bihari Zoltán jelzi, hogy a Városünnepen lehet, hogy más tematikájú kiállítást tervez az Önkormányzat, ezt érdemes időben egyeztetni. Tótpál Judit javasolja, hogy a Tájház is otthont adhat a kiállításnak, az udvar fedett részében. Javasoljuk, hogy a felújított és a kiegészített kiállítás anyaga a Ritsmann-iskolában találja meg a végleges helyét.
d) Hantai-kutatás. Wéber Kati végez egy jelentős kutatást Hantai és szülőfaluja, Bia kapcsolatáról: művészetére gyakorolt hatása, sváb gyökerei az identitásában, művészetében stb. Hantai művészete nem kapcsolódik szorosan a kitelepítéshez, viszont mind az Értéktár Bizottságnak, mind a NNÖ-nek határozott célja, hogy a település leghíresebb szülöttjének életművét jobban megismertesse a Biatorbágyon élőkkel. A bizottság úgy gondolja, 2026 őszén lenne érdemes egy Hantai-napot tartani, amelynek keretében Wéber Kati bemutatná a kutatási eredményeit, és a Hantai-házhoz is szerveznénk programot. Így a sváb emlékév jó apropó nyújt arra, hogy a biai sváb származású (eredeti családnevén: Handl) képzőművészről megemlékezzünk.
e) Interjúk készítése. Elsősorban idősebb helyi lakosokkal készítenénk interjúkat, összegyűjtve a még fellelhető és eddig fel nem dolgozott sváb történeteket.
f) Dialektus rögzítése hangzóanyagon. Alig néhány személy ismeri már csak a régi helyi sváb dialektust. Az ő tudásukat rögzítenénk hangfelvételen.
g) Leporellók és helytörténeti séták. A Kalandozások Biatorbágyon népszerű ismeretterjesztő sorozat két új kiadása lenne az emlékév keretében: Torbágyi sváb séták; Biai sváb séták. Wéber Hanna szerint az emlékév nyitóeseményén, 2026. februárjában érdemes lenne megtartani az első sétát. Amikor itt vannak a német testvérvárosi küldöttségtől, akkor pedig lehetne egy-egy német nyelvű sétát szervezni a leporellók alapján. A bizottság és az érintett vendégek is úgy látják, hogy a torbágyi és biai leporelló is egyidőben kéne megjelenjen. Az emlékév során minimálisan 2-2 magyar és 1-1 német nyelvű sétát javasol a bizottság (február, Városünnep, ősz)
h) Képes tájszótár gyerekeknek. Dr. Márkus Éva, Biatorbágyon élő nyelvész professzor szakterülete a nyelvjárások, helyi dialektusok kutatása. Doktori dolgozatában a Budakörnyék – köztük Bia és Torbágy – német nyelvjárását vizsgálta. Gyűjtése nyomán mintegy 600 szavas nyelvjárási szókészlettel rendelkezik a településről. Éva felajánlotta, hogy szerkesztője lesz egy gyerekeknek szóló, színes, illusztrált munkafüzetnek, amelyben a magyar és német nyelv mellett a helyi dialektus is szerepel. A kiadvány a Ritsmann Pál Német Nemzetiségi Általános Iskolába diákjaihoz kerülne, az ottani pedagógusok is támogatják az ötlet megvalósítását. Wéber Hanna 2026 augusztusára, az iskolakezdés előtti időszakra javasolja a megjelenést, hogy a diákokhoz és pedagógusokhoz tanév kezdetére eljusson.
i) Sváb Biatorbágy kiadvány. Tudományos ismeretterjesztő, népszerűsítő céllal összegyűjtenénk Biatorbágy sváb örökségét: történetét, híres szülötteit, épített örökségét, szakrális kisemlékeit, oktatását, kulturális életét, néprajzi kincseit – múltját és jelenét. Az A/4-es álló formátumú színes, fotós album szerkesztője Bihari Zoltán, a könyv több helyi szerző bevonásával készülne. Bihari Zoltánt felkérik, hogy a könyv tervezett szinopszisát küldje el az Értéktár Bizottság tagjainak és a Német Nemzetiségi Önkormányzatnak. Mindannyian egyetértenek, hogy egy komplexebb műfajú, olvasmányos kiadvány nagyobb érdeklődésre tarthat számot és a városunk sváb „arcát” a szélesebb közönség számára is bemutatná. Az Értéktár Bizottság egyhangú határozatot hoz róla, hogy az áttekintett projektcsomagot elfogadja és felkérik Bihari Zoltánt, hogy ez alapján dolgozza ki részletesen ütemezéssel, költségvetéssel, leírásokkal a javaslatot, amit a Német Nemzetiségi Önkormányzattal együttműködésben szeretnénk benyújtani az Önkormányzatnak.
2. Andresz-kereszt
Tótpál Judit beszámol róla, hogy az Ürgehegyen található Andreszt-kereszt sorsa hogyan alakul. Elindult egy telekátalakítási folyamat, annak érdekében, hogy a kereszt környezete teljes egészében önkormányzati tulajdonban legyen – jelenleg bizonyos részek magántulajdonban vannak. Azonban meghalt néhány hete a tulajdonos, aki ingyen átadta volna a területet. Az örökösökkel folytatódik augusztusban a tárgyalás. Bihari Zoltán jelzi, hogy ő közben az Önkormányzattal egyeztet a lehetséges – korábban felajánlott – adományok befogadásáról.
3. Gruber-ház
Tótpál Judit javasolja, hogy az ún. Gruber-ház országos műemléki védettségéről kezdjünk el tárgyalásokat a ház tulajdonosával. Bízik benne, hogy a tulajdonosok ezt támogatják, egyetértenek vele. A bizottság támogatja a kezdeményezést. Tótpál Judit vállalja, hogy felveszi a kapcsolatot az ott lakó családdal és tájékoztatja a bizottságot a fejleményekről.
4. Értéktári honlap tartalombővítése
Szeitz Péter részletesen összeírta a tagoknak, az értéktári honlap tartalombővítésének feladatait. Tótpál Judit kéri, hogy az általa korábban összeírt gyűjtéssel – amely az értéktári elemeket tartalmazza – egészítse ki Péter a listáját. A tagok megállapodnak, hogy augusztusban elkezdik a szócikkek feltöltését. Fontos arra figyeljünk, hogy aminek nincs adatlapja, arról az is elkészüljön. A munka tapasztalatairól és a díjazásáról a következő ülésen beszélünk.
5. Értéktári Költségvetés
a) Matuska-kutatás. Bihari Zoltán tájékoztatja a tagokat, hogy a Global-H Control Kft.-vel folyó Matuska-kutatás (ÁBTL) szerződésének tétele pénzügyileg az ÉTB költségvetéséhez került. Ez jelentősen befolyásolja, módosítja az ÉTB munkatervét, mozgásterét. Bihari Zoltán vállalja, hogy pontosan megnézi a szerződés értékét és tájékoztatja a tagokat. (1.600.000 Ft + Áfa = 2.032.000 Ft – utólagos megjegyzés). A tagok felkérik az elnököt, hogy a szerződés pontos ismeretében kezdeményezzen tárgyalást a Polgármesteri Kabinettel és a Pénzügyi Osztállyal. Ha szükséges, írjon kérelmet ennek a váratlan költségvetési helyzetnek az orvoslására, hiszen ez a szerződés még jóval az Értéktár Bizottság megalakulása előtt köttetett és az ÉTB tervezett munkájának elvégzését nem teszi lehetővé.
b) Aktuális teljesítések a munkatervből. Bihari Zoltán tájékoztatja a tagokat az Önkormányzattal történt megbeszéléséről. A Pénzügyi Osztály vezetője jelezte, hogy Kiss Ádám alpolgármester úr fogja kiadni a teljesítésigazolásokat. A teljesítések alapján kiállított számlákat a Pénzügyi Osztályon leadja az elnök, majd a számlához tartozó teljesítéshez szükséges információkat írásban elküldi az alpolgármesternek. A megbeszélés alapján az értéktári tagok szerényre taksált tiszteletdíja az ülések rendszeres (általában havi egy alkalom) megtartását, a jegyzőkönyv és határozatok elkészítését és feltöltését, az ülések előkészítő anyagainak összeállítását, és az ülések közötti kapcsolattartást, belső (tagok közötti) egyeztetéseket fedezi.
Ez alapján a következő gyakorlatot javasolja az elnök:
A havonta elvégzett – nagyobb projektekhez közvetlenül nem köthető, akár kisebb horderejű – munkákat az ÉTB aktuális ülésén áttekinti és megszavazza az erre vonatkozó díjazásokat. Ennek fedezetére – amint azt az előző ülésen is megbeszéltük – az ÉTB költségvetésén belül fenntartunk egy „puffer” keretet, amely az alábbiakra fordítható: ÉTB saját felületeinek tartalomgyártása,
kommunikációja (honlap, Youtube csatorna, FB oldal), külsős tárgyalások, interjúk, tudományos-ismeretterjesztő anyagok összeállítása, külsős felkérések teljesítése, ÉTB-vel összefüggő szervezés, egyéb népszerűsítő vagy adminisztrációs tevékenység. A tagok egyhangúlag elfogadják a tartalékkeret fenntartásáról és felhasználhatóságáról szóló javaslatot.
Ez alapján az elmúlt időszak tevékenységeiről az alábbi döntések születtek:
Tótpál Judit részére 194.000 Ft-os bruttó díjat állapítunk meg a tartalomkészítésekre és népszerűsítő tevékenységre.
Bihari Zoltán részére 125.000 Ft-os bruttó díjat állapítunk meg tárgyalások, népszerűsító interjúk lefolytatására, kommunikációs anyagok összeállítására.
Osgyányi részére 50.000 Ft-os bruttó díjat állapítunk meg szakmai anyagok összeállítására.
Bihari Zoltán azt kéri a tagoktól, hogy a Kistérségi értéktári találkozóra korábban megszavazott 50.000 Ft-ot egészítse ki a bizottság 30.000 Ft-tal. Így a szervezésre, koordinálásra, előadásra maradna 50.000 Ft keret (korábban pogácsákra, aprósüteményekre fordítottunk 30.000 Ft-ot).
A bizottság egyhangúlag elfogadta a javaslatokat.
Bihari Zoltán
ÉTB elnök
Biatorbágy, 2025. július 31.