Pages Menu
Categories Menu

GEOLÓGIAI KÉPZŐDMÉNYEK, TERMÉSZETI KÖRNYEZET

Madárszirt / Százlépcső

Madárszirt / Százlépcső

E sziklavonulat a Tétény–Sóskúti-fennsík – az egykori Torbágy-erdő nyugati pereme. Az itt található középső-miocén kőzetek 12–15 millió évesek. A Tethys összeszűkülésével, a hegyláncok emelkedésével több tengerág válik le róla. Majd a hegységek kiemelkedésével a Paratethys lefűződött a Földközi-tengerről. Sós vizét a beömlő folyók felhígították. Ekkor veszi kezdetét a Pannon-beltenger kialakulása. A kiédesedés folyamatát egy ún. átmeneti rétegsorban, a konkian rétegekben tanulmányozhatjuk. Erre félsósvízi felső-miocén rétegek települnek. A Paratethys végnapjaiban vizének sótartalma fokozatosan csökkent. A Kárpát-medencét körülölelő hegyláncok emelkedésével pedig végleg megszűnt a kapcsolata a környező tengerekkel. A felső-miocén időszak végén, mintegy 5-8 millió éve egy olyan bennszülött faunával rendelkező beltó (a Pannon-beltó) alakult ki, amely a világ geológusai szerint egyedülálló. Ez látható a Csízgey-árokban, a Nyakaskő oldalában látható rétegekben.

A település szempontjából fontos a Chlamys biaense (Pecten biaensis), a Maja biaensis és a található meg a szakirodalomban: Echinocardium biaense. A felső-miocén időszak legvégén a Pannon-beltó feltöltődése – kb. 2 millió évvel ezelőtt –fejeződött be.

A rétegeket alulról felfelé vizsgálva láthatjuk a mészhomokon heverésző, iszapfaló életmódot folytató tengeri sünöket, osztrigákat. Felfelé haladva kagyló- és csigahéjak, kőmagok kavalkádja jelenik meg, amely jelzi a tenger ide-oda mozgató, sodró hatását. A ritka tarisznyarák ollói is megtalálhatók. Tovább haladva a fésűskagylók veszik át a szerepet, a szívkagyló mérete egyre csökken, jelezve, hogy közeledik a sótartalom-csökkenés pillanata. Éles átmenettel változik meg az ősmaradvány-tartalom, azok a fajok, amelyek nem bírták a sótartalom-változást, eltűntek. E konkian rétegek felett már felső-miocén mészkövet találunk jellegzetes félsósvízi faunájával. Ebből épül fel a Nyakaskő, a Madárszirt és a Százlépcső túlnyomó része.

A Madárszirt és környéke jelentős sziklagyepi vegetációnak ad otthont. A terület Natura 2000-es besorolású. Egykor kőbányászat is folyt itt. Itt található a Százlépcső, a természeti környezet felhasználásával kialakított gyalogos közlekedést elősegítő lépcsősor is.