Pages Menu
Categories Menu

SZOBROK / HATÁRKERESZTEK

Orbán-kereszt

A kutya-hegyi Szent Orbán-keresztet – közismertebb nevén a Vörös-keresztet – 1817-ben állították. Hosszú ideig mutatta az utat az élet és a környék göröngyös útjain, és “védte” a környék szőlősgazdáinak termését. Köznapi elnevezését vöröses színéről kapta. A szájhagyomány szerint régen a szőlősgazdák Szent Orbán, a szőlészek védőszentjének tiszteletére, köszönetképpen a jó termésért musttal locsolták meg a feszületet, ettől kapta színét. A valóságban egy vasoxidos színezéktől.

Május 25. Orbán, népiesen Urbán (†230) napja. Középkori hagyomány szerint pápaként õ rendelte el, hogy a miseáldozat kelyhét és tányérkáját aranyból vagy ezüstből készítsék. Ezért kehellyel, később szőlőfürttel a kezében szokták ábrázolni. Részben ezért választották a szőlőművesek, kádárok, kocsmárosok patrónusuknak. Az Orbán-kultusz kialakulása az elzászi borvidékről származik. Minden borvidéken kisebb vagy nagyobb ünnepség keretében tartják meg. Orbán napja a nyár kezdetét jelenti, egybeesik a szőlő virágzásával, így az egyik legérzékenyebb időszak a szőlő számára. Hogy Orbán közbenjárását megnyerjék, a szőlőhegyeken szobrot, kápolnát szoktak emelni a tiszteletére, képét pedig olykor ráfestik, ráfaragják a szőlőprésre, hordóra, hogy mint a szőlők védőszentje, közbenjárásával óvja meg termésüket a jégesőtől és vihartól. Az időjárás függvényében meglocsolják képmását, vagy vesszővel verik.

A kereszt történetéről a püspöki egyházmegyei látogatások jegyzőkönyveiben folyamatosan találunk bejegyzést már az 1800-as évek elejéről. 1845-ben külön említik: “Harmadikat Kreiz Simon emelte a biai hegyen saját szöllője előtt”, a “negyediket szintén a biai hegyen Gaál Márton állíttatta oly költséggel, hogy a fenntartási teher mindenkor az illető szöllőbirtokost illeti”. Erről tanúskodik a talapzatán lévő felirat is: “Ex voto Martini Gal”. A biai katolikus egyház anyakönyveiben, az önkormányzat által feldolgoztatott számítógépes Családfa adatbázisában a halálozási rovatban találunk említést róla, az 1805-ben kisgyermekként elhunyt Terézia és a 1812-ben meghalt csecsemő Ferenc nevű gyermekek apjaként. Martini Gáll (Gall) felesége az 1784-ben született Fischer Erzsébet volt. Noha ilyen korai említés van róla, az 1884. évi Bia nagyközség kataszteri térképén külön nem jelölik.

Idővel a széles dűlőút jelentősen leszűkült, elépült. Az 1980-as évek végén a kereszt melletti telek tulajdonosa, mivel garázsának kijárását zavarta, kidöntötte. Tiltakozások eredményeképpen – egy-két éven belül – újra felállította előbb a talapzatot, később a sérült feszületet is.

2007-ben Puskás Bálint és családja kezdeményezésére és támogatásával a Biatorbágy Kultúrájáért Alapítvány felvállalta a kereszt felújítását. A településfejlesztési bizottság és Biatorbágy Város Önkormányzata értékvédelmi pályázatán támogatta a kezdeményezést.

A restaurálási tervet Krisztiáni Sándor készítette. Az Erstyl Bt. restaurálta és Konkoly György Krisztus-szobor mintázásával kiegészítette a feszületet. A kis terecskének másik szegletét jelölték ki a keresztnek, ide állították vissza a restaurátorok.

Horváth Imre
(Biatorbágyi Krónika, 2008. augusztus)